Szilveszter.hu

NAP

ÓRA

PERC

MP

A szilveszterig

hátra

lévő

idő

  • Szilveszteri babonák és hiedelmek

    A szilveszterről, az év utolsó és első napjairól számos népi hiedelem szól. Nem is véletlen, ezeknek a szokásoknak az elsődleges célja, hogy a következő évünk boldog, békés, bőséges legyen. Vajon miért iszunk pezsgőt? Mire jók a zajkeltő szokások? Miért eszünk lencsét?

     

    A január 1-el kezdődő év a Gergely naptár bevezetésével vált elterjedtté. A hiedelmek és babonák, amelyek az év utolsó, illetve első napjaihoz kapcsolódnak legtöbbször az egész évre vonatkoznak.

     
      
    Amilyen az újév napja, olyan lesz az esztendő
     

    Mit együnk szilveszterkor?

    Vannak olyan ételek, amelyek a hiedelmek szerint szerencsétlenséget hoznak. Baromfihúst például nem szabad enni, mivel a tyúk „elkaparja a szerencsét”. Ugyanakkor sertéshúst ajánlott fogyasztani, mivel a malac „kitúrja a szerencsét”. Szintén szerencsét hozhat szemes termények fogyasztása, mint például a bab vagy a lencse, mivel ezek pénzt hozhatnak a házhoz.
     

    Miért iszunk pezsgőt?

    A XVII.-XVIII. században gyakorlatilag csak a leggazdagabbak fogyasztattak pezsgőt. A XIX. század közepéig üvegenként gyártották a habzó italt, elkészítése akár 2-3 évbe is telt. Nem is meglepő, hogy ebben az időszakban, csak a legelőkelőbb nemesi családok asztalára kerülhetett pezsgő.
     
    1850-től azonban elkezdődött a tankpezsgő-gyártása, ezzel az eljárással akár 7-8000 palacknyit készíthettek egy időben. Ez vezetett, ahhoz, hogy sokkal olcsóbbá, ezáltal elérhetővé vált a szegényebb rétegek számára a különleges ital. A pezsgő még ma is elegáns italnak számít, azért isszuk szilveszterkor, mert akkor egész év jólétben, gazdagságban telhet.  
     
    Amilyen az újév napja, olyan lesz az esztendő
      

    Szerelmes babonák

    Szilveszter napján a hajadon lányok a galuska vagy a gombóc tésztájába kicsi papírokat tettek, amelyekre egy-egy férfinevet írtak. Éjfélkor berakták a gombócokat egy forró vízbe, és amelyik elsőre feljött az abban rejlő férfinév jelölte a leendő férjük nevét. Egy mások babona a jövőbeli házasságról szólt. A leányok megrúgták a disznóól falát, és ha a malacok röfögtek, azt jelentette, hogy az új évben bekötik a leány fejét. Úgy tartották, hogy az első újévi férfi látogató lesz a leány férje.
     
    A vénlányoknak azonban nem sok jót hozott az új esztendő. A legények szalmabábut raktak ki azokhoz a házakhoz, ahol idősebb leány élt, előfordult, hogy a háztetőre rakták fel a bábut. Ha a gazda odafigyelt, nyakon csíphette a legényeket, elvette a létrát, így büntetésből egész éjjel a háztetőn kellett tölteniük az éjszakát.
     

    Egészséggel kapcsolatos hiedelmek

    Egy régi szokás szerint újév reggelén friss, hideg vízben fürödtek meg, hogy egész évben egészségesek maradjanak. Volt olyan vidék, ahol a vizes dézsába egy piros almát is belehelyeztek, amely ugyancsak az egészséges éltetet szimbolizálta. Úgy tartották, hogy szilveszter-napján nem szabad orvost hívni, mert az betegséget hozhat a jövő esztendőre.
     
    Már a középkorban nagy zajt csaptak az év utolsó napján, ezzel elűzve az ártó szellemeket és a betegségeket.
     

    Időjárással kapcsolatos babonák

    Számos népi hiedelem vonatkozott a jövő évi időjárásra is. A hajnali időjárásból az egész évre következtettek, például a szép idő jó termést jelentett, a csillagos ég pedig azt, hogy nem lesz hosszú a tél. Egy másik hiedelem szerint, ha januárban nem fagy, akkor márciusban és áprilisban jönnek a fagyos napok. A bíborvörös felhős napfelkelte új szeleket és zivatarokat hoz az évre. Újév első napján a hideg északi szél, pedig hosszú kemény telet jelent.
     
    Ma már kevés hiedelem maradt fenn, sokszor hátterület sem tudjuk már. Egy biztos: a szilveszter különleges nap, így érdemes méltóképpen megünnepelni, és nem árthat kipróbálni egy-egy régi szokást. Ki tudja, még az is lehet, hogy bejön?
Küldd el email-ben Oszd meg Google+-on Nyomtasd ki a cikket

Kiemelt szilveszteri szállások

Keresés