A legnagyobb magyarországi áruházakban a pezsgő és a virsli éves forgalmának jelentős része decemberre koncentrálódik. Virsliből több száz tonnát értékesítenek, az eladások több mint 10 százaléka erre az időszakra esik. A pezsgő esetében még látványosabb a forgalomnövekedés, az eladások 36 százaléka bonyolódik az év végén. 

###ROADBLOCK1###

A tapasztalatok szerint a vásárlók a pezsgő esetében márkahűek, és inkább a magyar termékeket keresik.

 

A decemberi virsliforgalom 40 százaléka a két ünnep között bonyolódik és a virslifogyasztás évről-évre a közép- és felsőkategóriás árucikkek felé tolódik. A csemegepulti termékeknél szilveszter előtt 2-3, az előre csomagolt árunál pedig 3-4-szeresére nő a forgalom.

 

 

 

A szilveszteri virsli fogyasztásnak nincsen komolyabb hagyománya, és a szokás feltehetően Németországból ered. Talán azért is honosodott meg könnyedén nálunk is, mert – amellett, hogy könnyen és gyorsan elkészíthető –, illeszkedik abba a magyar hagyományba, hogy újév napján nem szabad sem halat, sem szárnyast enni. A hallal ugyanis elúszik, a szárnyassal pedig elszáll a szerencse. A malac azonban kitúrja a földből azt, ezért szokás malacot, vagy éppen virslit enni, hiszen (jó esetben) a virslik nagyrésze sertéshúsból készül.

 

Hogyha arra is kíváncsi vagy, miért pezsgőzünk, kattints ide!###ROADBLOCK2###