• Köztársasági elnök - az év első beszéde

    A köztársasági feladata

     
    Az alkotmány szerint a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, képviseli Magyarországot. Felszólalhat a Parlamentben, törvényt és népszavazást is kezdeményezhet. Feladata kitűzni a választások időpontját. Emellett az államfő hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését és oszlatja fel az Országgyűlést. A frissen elfogadott törvényeket megküldheti vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak, illetve visszaküldheti megfontolásra a Parlamentek.
     
    Személyi döntésekben is van szerepe: javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa tisztségére. Valamint a hivatalos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét ő nevezi ki, és megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
     
    Rezidenciája hivatalosan a Budai Várban található Sándor-palotában van.
     
     

    Hogyan lesz valakiből köztársasági elnök?

     
    Elsődleges feltételek: magyar állampolgárság, 35 év betöltése, választójoggal való rendelkezés. A köztársasági elnököt 5 évre választják, és egyszer újraválasztható. Közvetetten az országgyűlés választja meg. Megválasztása előtt először ki kell jelölni személyét, ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének ajánlása kell. Egyetlen szavazás alatt megválasztható, ha a jelölt a képviselők kétharmadának szavazatát birtokolja. Amennyiben ez nem jön létre, új szavazást kell tartani. A második alkalommal azok közül lehet már csak választani, akik az első kettő legtöbb szavazatot kapták – az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi meg.
     
     

    A köztársasági elnök jogállása

     
    A köztársasági elnöknek mentelmi joga van, személye sérthetetlen. A köztársasági elnök nem tölthet be más állami, társadalmi, gazdasági vagy politikai tisztséget. Nem végezhet más keresőtevékenységet (a szerzői jog kivétel, de ott sem fogadhat el díjazást).

     

    Mikor szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása?

     
    Megbízása megszűnik, amikor lejár a megbízási ideje, ha 90 napon túl nem tudja ellátni feladatát, ha a megválasztásának feltételei már nem állnak fenn, összeférhetetlenség esetén, ha lemond vagy, ha megfosztják tisztségétől.
     
     

    A köztársasági elnökök 

    Áder János

    Áder János
     
    Magyarország jelenlegi köztársasági elnöke, jogász. Csornán született 1959-ben. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott.
     
    A Fidesznek 1989 óta a tagja, ugyanebben az évben részt vett az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. Fideszes országgyűlési képviselő: 1990 és 2009 között. 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke volt, 2006-2012-ig ismét az Országgyűlés alelnöke. 2009-2012 között Európai Parlament Képviselő volt. Schmitt Pál lemondása után, 2012-ben váltotta őt a köztársaság elnöki székben.
     
     

    Schmitt Pál

    Schmitt Pál
     
     
     

     

    Budapesten született 1942-ben. 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett párbajtőrvívóként. Diplomata és politikus. A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára volt 1983 és 2010 között. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki tisztségét töltötte be 1995 és 1999 között. Köztársasági elnök volt 2010 és 2012 között. Ő volt az egyetlen államfő, aki alkotmányos és politikai vétójogával egyszer sem élt.
     
    A hvg.hu nyilvánosságra hozta, hogy kisdoktori munkáját majdnem teljesen más szerzők munkáinak szó szerinti fordításából írta. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa ezért megfosztotta doktori státuszától, ezt követően április 2-án lemondott.
     

     

    Újévi beszédek 

    Schmitt Pál újévi beszéde 2011. szilveszter éjfélkor

     

    Schmitt Pál újévi köszöntő beszéde 2010. szilveszterkor

     
     

    Sólyom László

    Sólyom László
     
    1942-ben született Pécsen. 1960-ban érettségizett a Széchenyi István Gimnáziumban. A Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1965-ben szerzett diplomát. Már fiatal korától vonzotta a környezetvédelem, a ’80-as évek elejétől környezetvédő mozgalmak jogi tanácsadója volt (nem hivatalosan). Részt vett a Duna Körben, és a Bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is. Az 1987-es Lakitelki találkozó fontos résztvevője volt, ahol az MDF egyik alapító tagja lett. Később a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain is részt vett. 1989-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, majd megválasztották annak elnökévé. 2005-ig a Védegylet vezetőségi tagja volt.
     
    2005-ben lett köztársasági elnök az MDF és a Fidesz jelöltjeként, csak a harmadik fordulóban választották meg. A szavazás alatt végig függetlennek tartotta magát, és soha nem lépett be egyetlen pártba sem. Ugyan kinevezését követően hangsúlyozta, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, többször is konfrontálódott az akkori kormánnyal. Több alkalommal bírálta a magyar politikai elitet, az 2006-os őszi zavargásokkal kapcsolatban nem egyszer szólalt fel – úgy fogalmazott:„erkölcsi megtisztulásra lett volna szükség”. Több törvényt küldött vissza az AB-hez, illetve megfontolásra az Országgyűlésnek. Előrehozott választásokat szorgalmazta a 2009-es kormányválság alatt.
     
    Elhíresült történet, amikor 2009. augusztus 21-én az új Szent István-szobor avatására Révkomáromba ment, a szlovák hatóságok nem engedték, – biztonsági okokra hivatkozva – hogy Sólyom belépjen Szlovákiába. Sólyom végül csak egy ciklust töltött ki, mivel 2010-ben Orbán Viktor Schmitt Pált javasolta az Országgyűlés elnökének helyette.
     
     
     

    Újévi beszédek 

    Sólyom László köztársasági elnök 2009. szilveszter éjjelén

     

    Sólyom László újévi beszéde 2008. december 31.-én, éjfélkor

     
     

    Mádl Ferenc

    Mádl Ferenc
     
    Mádl Ferenc 1931-ben született Bándon, és 2011-ben hunyt el Budapesten. Felesége Némethy Dalma volt. Egy fia és három unokája született. Egyetemi tanár, Széchenyi-díjas jogtudós, az MTA rendes tagja. Tárca nélküli miniszter volt az Antal-kormányban 1990 és 1993 között, 1993-1994 között művelődési- és közoktatásügyi miniszter. Köztársasági elnök volt 2000 és 2005 között.
     
    Már 1995-ben Mádlt jelölte köztársasági elnöknek az ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF, KDNP), ám az akkori államfőt, Göncz Árpádot újraválasztották abban a ciklusban. 2000-ben az FKgP jelölte köztársasági elnöknek, a harmadik fordulóban meg is választották. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal több ciklust.
     
     

     Mádl Ferenc, 2004. szilveszterkor újévi köszöntő beszédet mond Mádl Ference szilveszter éjfélkor, 2003. december 31-én

     

    Mádl Ference újévi beszéde, 2002 szilveszter éjjelén

     
     

    Göncz Árpád

    Göncz Árpád
     
    1922-ben született Budapesten. Író, műfordító, József Attila-díjjal jutalmazták 1983-ban. Számos ismert irodalmi fordítása van, többek között ő fordította a Tövismadarak című regényt és a Gyűrűk Ura nagy részét. A Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke 2002 óta.
     
    A második világháború után az akkori Független Kisgazda Párt politikusa volt. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték az 1956-os forradalmi szerepvállalása miatt. 1963-ban szabadult a börtönből.
     
    A rendszerváltás idejében lépett be a Szabad Demokraták Szövetségében (SZDSZ). 1990-ben az Országgyűlés elnökének választották, ezt követően a harmadik Magyar Köztársaság első köztársasági elnökévé választották. 2000-ig töltötte be államfői tisztségét.
     
     

    A köztársasági elnökök újévi köszöntői (2009-2012) 

    Sólyom László köztársasági elnök 2009-es újévi beszéde
     
    Sólyom László köztársasági elnök 2010-es újévi beszéde
     
    Schmitt Pál köztársasági elnök 2011-es újévi beszéde
     
    Schmitt Pál köztársasági elnök 2012-es újévi beszéde