A pirotechnika legközismertebb, leglátványosabb "végeredményű" ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység Magyarországon hatósági engedélyhez kötött. 

  

Kínában az i. sz. 900 körül feketelőporral töltött bambusz rudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maihoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: Japán, Dél-Korea, India, Mexikó.

 

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak. Azonban a II. világháború után Magyarországon a tűzijáték is állami monopóliummá vált, az emberek évente néhány alkalommal (például április 4-én vagy augusztus 20-án) láthattak csak tűzijátékot.

forrás: wikipedia.org 

  

A tűzijáték termékek szakmailag a pirotechnikai termékek egy szűkebb csoportja, melyeket tűzijáték szolgáltatáshoz használnak fel.

A professzionális tűzijáték alaptermékek (felépítésük, szerkezetük alapján):

  

(angolul: Display Shell v. Aerial Shell): kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm; 6"=150mm; 7"=175mm; 8"=200mm; 10"=250mm; 12"=300mm; 16"=400mm.

 

 

 

  

(magyarul egybe írandó! angolul: Roman Candle) kaliberek: 1,2"=30mm; 1,5"=40mm; 1,75"=45mm; 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm.

 

 

(angolul: Mine) kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm.

 

 

(régiesen: röppentyű, angolul: Rocket)

  

(tévesen: görögtűz, angolul: Waterfall Effect)

 

 

(angolul: Fountain)

 

  

(angolul: Lance)

 

 

(angolul: Batterie vagy Cake)

 

 

 

Magyarországon a 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről, szabályozza a birtoklás, kezelés és felhasználás feltételeit, azokat általában hatósági engedélyhez köti. (3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó termékek.)

 

Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!

 

A vonatkozó hazai jogszabály alapján a szórakoztató célú tűzijáték termékek közül a következőek vásárolhatók, birtokolhatók és használhatók fel engedély nélkül:

 

Egész évben külön engedély nélkül megvásárolható, birtokolható az 1. pirotechnikai osztályba (nagyon csekély veszélyességű termékek) tartozó termékek 14év felettieknek, a 2. pirotechnikai osztályba (csekély veszélyességű termékek) tartozó termékek 16év feletti személyeknek. Az engedély nélküli felhasználás azonban igen korlátozott. Az 1. ill. 2. osztályba tartozó termékeket nem szabad felhasználni tömegközlekedési eszközön, közutakon (utcákon, tereken, hidakon), sportpályákon, köz- és egyházi intézményekben, kikapcsolódásra és szórakozásra szolgáló helyeken,kivéve december 31. 18.00 és január 1.06.00 óra között. Egy magánszemély összesen nettó 1 kg robbanóanyagot tartalmazó terméket birtokolhat.

 

Az ún. közepes tűzijáték termékek (3. pirotechnikai osztály) időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók és birtokolhatók, de csak kizárólag szilveszter éjjel használhatók fel engedély nélkül. Az ide sorolt termékekkel (tűzijátéktelepek, rómaigyertyák, rakéták) már kisebb igazi tűzijátékok is megvalósíthatók.

 

A tűzijáték pontosabban pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más besorolás érvényes a szállítás illetve tárolás során, és más a felhasználás során. Szállítás során nemzetközi jogszabály (ADR, RID) alapján osztályozzák a termékeket (UN szám, veszélyességi osztály), mely általában a tárolásra is érvényes. A felhasználás szabályzása országonként eltérő lehet. Az Európai Unió országai 2007-ben fogadták el a pirotechnikai új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak a saját jogszabályát megalkotnia.

 

(forrás: wikipedia.org, magyarorszag.hu) 

  

Egy ilyen esemény megörökítéséhez természetesen nem csupán technikai ismeretekre van szükség, fontos a tervezőkészség is némi szerencsével megfűszerezve. A fényképezésre való készülés során a következőket mégis tanácsos megfontolni:

 

Érdemes akár már órákkal a kezdés előtt érkezni, így alkalom nyílik a helyszín alapos feltérképezésére és az ideális nézőpont felkutatására. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ne lógjanak majd különféle elektromos vezetékek, telefonkábelek a kompozícióba, és a fák lombja se legyen túlzottan zavaró. Ha mód van rá, meg lehet próbálni beszélni a közelben tartózkodó pirotechnikusokkal is, feltehetően hasznos tanácsokkal tudnak ellátni.

 

A fénycsóvák fényképezéséhez hosszú másodperceken keresztül kell exponálni, éppen ezért nagyon fontos, hogy stabilan legyen a kamera. Erre a célra a profi fotósok állványt szoktak használni, de nem kell kétségbe esni akkor sem, ha esetleg éppen nincs kéznél egy ilyen eszköz.

 

Némi találékonysággal szinte bármi alkalmas lehet állványnak: az autó teteje, egy lámpaoszlop, egy pad, stb. Az állványról való fotózáskor azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a legtöbb új digigépen már van optikai képstabilizátor: ezt tűzijáték fotózásakor mindenképpen ki kell kapcsolni, különben életlen fotó lehet az eredmény.

 

Talán mondanunk sem kell, de célszerű egy jól ismert kamerával próbálkozni, vagy legalább a kölcsönkapott kütyü menüjét tanulmányozni még sötétedés előtt, hogy ne a tűzijáték közepén érjenek meglepetések. Akár már otthon, előre be lehet állítani a megfelelő értékeket.

 

A profibb géptípusoknál lehetőség van az expozíció kézi beállítására, melyet kiindulásnak érdemes a következőként kiválasztani: ISO 100-as fényérzékenység, F8 és F16 közötti rekeszérték, 1 és 4 másodperc közötti záridő.

 

Amennyiben nincs manuális üzemmód a kamerán, akkor egy előre programozott téma kiválasztása a legjobb döntés. A legtöbb amatőr gép rendelkezik tájkép (Landscape) vagy tűzijáték (Fireworks) üzemmóddal. Legrosszabb esetben a teljesen automata opciót is lehet használni, ilyenkor viszont a vakut kézzel kell kikapcsolni a fényképezőn.

 

Ilyen alapos előkészületek után már nincs más hátra, mint várni a megfelelő pillanatot, és kísérletezni a különféle beállításokkal. A komolyabb felszereltségű gépeken a záridővel lehet játszani, a belépőszintű készülékeken pedig a különböző témamódokat érdemes próbálgatni.

 

Persze a fenti szabályokat nem szabad túl szigorúan sem értelmezni, sokszor a legérdekesebb képek úgy születnek, ha a fotós átlépi a megszokott korlátokat. Például érdekes hatásokat lehet elérni úgy, ha a helyes fehéregyensúly helyett más beállítással készül a felvétel. Természetesen mozgatni is szabad a kamerát, sőt akár a vakut is lehet használni, némi ügyességgel hatásos portré készülhet így egy fénycsóvával a háttérben.

 

(forrás: origo.hu, Halász Dániel) 

 

 

Bár a tűzijátékokhoz szükséges anyagok beszerezhetők, és így otthon is könnyen elő lehet állítani tűzijátékot, mindenkit óvva intünk attól, hogy házilag alkosson tűzijátékot. A pirotechnikai anyagokkal nagyon könnyen lehet balesetet okozni, hiszen tárolásuk, kezelésük is rendkívüli körültekintést igényel.

 

Biztonságosabb és kényelmesebb is a látványos házi tűzijáték, ha a szükséges kellékeket boltban, kereskedőnél vesszük meg. Az év többi részével szemben szilveszterkor akár priotechnikus nélkül is csinálhatunk tűzijátékot. (Ha valaki a szilveszteri bulira megvásárolt termékeket mégis szakértő kezekre szeretné bízni, nem lesz könnyű dolga, hiszen a pirotechnikusok 99 százaléka az árusítással van elfoglalva ilyenkor.)

 

Egy színvonalas, fináléval rendelkező telepet már 10 ezer forinttól meg lehet vásárolni, míg 25 ezerből már egy komplett, 3-5 perces tűzijáték is kijön. Amennyiben nem elégednénk meg a röppentyűk, lepkék, pillangók és más játékos termékek, vagy akár az átlagos rakéták és tűzijáték-telepek nyújtotta vizuális élvezettel, hanem igazán nagyszabású újévi show-t szeretnénk, akkor már szükséges az engedély (a tűzijáték fellövésének helye szerinti megyei rendőr-főkapitányságtól, a fővárosban a budapesti rendőr-főkapitányságtól) beszerzése, így ajánlott 2-3 héttel előbb felkeresnünk egy pirotechnikai céget.

 

Szilveszter előtt négy napig (december 28-tól 31-ig) lehet beszerezni a tűzijátékhoz szükséges muníciót, ilyenkor egyszerre fejenként maximum 5 kilogrammnyi terméket vehetünk egyszerre, ami akár 50 ezer forintos költséggel is járhat. (Azt természetesen az eladók nem tudják kivédeni, ha valaki többször, több helyen vásárol.)

 

Manapság szóba sem jöhet, hogy egy pirotechnikust felkeresve kérünk "egy tűzijátékot". Igenis végig kell "szenvednünk" magunkat a kínált effektek, látványosságok zavarba ejtő hadán. A Pyrocenter Bt. például olyan egzotikus különlegességeket is kínál, mint tűzfal, pálmaliget, tűzkerék, vízesés vagy akár pirográfia, vagyis bengáltűzből kirajzolt név, esetleg kép. Komplett csomagokat is kaphatunk persze, ezek évközi ára parti tűzijáték esetén hozzávetőleg 100, de máshol akár 180 ezer forint is lehet, míg egy tűzijáték-bombákkkal, óriásbombákkal, tűzmozsarakkal és üstökösökkel tarkított jubileum tűzijáték már 400 ezer forintot is kóstálhat. Egy igazán látványos tűzijáték akár több tízmillió forintba is kerülhet

 

Ha már éppen ráböktünk a megfelelőnek látszó csomagra, érdemes azok árát is megnézni előbb, hiszen a kínált show-k ára között igen nagy eltérések lehetnek, azok elemeitől, illetve időtartamától függően.

 

Bár már beltéri tűzijátékokat is kínálnak, a döntő többség ragaszkodik a kültéri durrogtatáshoz, hiszen nem feltétel az ilyenkor nagy eséllyel nélkülözött meleg, száraz idő. Vihar vagy viharos szél kivételével minden időjárási körülmény mellett megkaphatjuk a színpompás műsorunkat, egy gyengébb eső, havazás nem akadály.

 

Ha mégis arra vetemedünk, hogy magunk csinálunk tűzijátékot, mindenképp olvassuk el az útmutatót, mielőtt nekikezdenénk a kilövésnek!

 

(forrás: deluxe.hu alapján)